Nem kell minden szabály! Amíg éltem, Addig éltem. Nincsen tovább! Mindegy már! Én úgy érzem Hányszor féltem, Döntse el más!
Ezt álmodom! Ennyit kérek: Ez egy emberi hang, Ne egy dobozból ítélj meg! Óóóóóóó Ez egy emberi hang, Ne egy dobozból ítélj meg!
Egy védtelen vár, Ez a sorsom Hamis otthon, Lángokban áll. De minden határ, Egy kő és egy oszlop 5 mell és 5 homlok, egy dobbanás.
Csak álmodom! Mégis félek! Szűlj meg, Vagy vetess el, Életem nem kértem! Óóóóóó Szűlj meg, Vagy vetess el, Életem nem kértem!
Én nem! Nem kérek mindent! Nem értek mindent! Nem érzek mást, Nem mondok mást! Én egy utolsó szónak, Százszor is Köszöntem, bocsánat!
Nem! Nem kérek mindent! Nem értek mindent! Nem érzek mást, Nem mondok mást! Én egy utolsó szónak, Százszor is Köszöntem, bocsánat!
Állj meg! Te lélegző élet, Szebben szól, Ha néma a csend, amíg beszélek. Mást, Ha mást nem is érek, Annyi szent, Mindig a szívemből zenélek!
Én nem! Nem kérek mindent! Nem értek mindent! Nem érzek mást, Nem mondok mást! Én egy utolsó szónak, Százszor is Köszöntem, bocsánat!
Nem! Nem kérek mindent! Nem értek mindent! Nem érzek mást, Nem mondok mást! Én egy utolsó szónak, Százszor is Köszöntem, bocsánat!
Én nem!
Én nem! Nem kérek mindent! Nem értek mindent! Nem érzek mást, Nem mondok mást! Én egy utolsó szónak, Százszor is Köszöntem, bocsánat!
Nem! Nem kérek mindent! Nem értek mindent! Nem érzek mást, Nem mondok mást! Én egy utolsó szónak, Százszor is Köszöntem, bocsánat! |